Történelem
A lepantói csata
1571. október 7.
1571. október 7-én, a Nyugat-Görögország partjainál fekvő Patraszi-öbölben a Szent Liga – Spanyolország, Velence, a Pápai Állam és más keresztény hatalmak szövetsége – flottája Ausztriai János vezetésével összecsapott az Ali pasa parancsnoksága alatt álló oszmán flottával. Több mint négyszáz gálya ütközött meg a történelem egyik legnagyobb tengeri csatájában. Estére az oszmán flotta nagyrészt megsemmisült, és keresztény gályarabok ezrei nyerték vissza a szabadságukat.
Szent V. Piusz pápa, aki fáradhatatlanul munkálkodott a Liga létrehozásán, arra kérte a híveket, hogy imádkozzák a rózsafüzért a sikeréért, és azon a napon a római rózsafüzér-társulatok körmenetben vonultak. Egy kedves hagyomány szerint a pápa, aki épp bíborosaival dolgozott, hirtelen felállt, az ablakhoz lépett, és bejelentette, hogy a keresztény flotta győzött, jóval azelőtt, hogy bármely hírnök megérkezhetett volna. Veronese a csata fölött szenteket ábrázol, akik Velencéért könyörögnek a Szűzhöz.
A győzelem híre nyomtatott röplapokon terjedt el Európában, mint ez az 1572-es velencei látkép, tele gályák százaival. Velence hálát adott a Szűznek; egy sokat idézett felirat, amelyet a velencei szenátusnak tulajdonítanak, bár forrása bizonytalan, így szól: „Nem a bátorság, nem a fegyverek, nem a vezérek, hanem a rózsafüzéres Mária tett minket győztesekké.” A sebesültek között volt egy fiatal spanyol katona, Miguel de Cervantes, aki elvesztette bal keze használatát.