Történelem
Szent II. János Pál és a világosság titkai
Rosarium Virginis Mariae, 2002
„A rózsafüzér nagyon kedves imádságom. Csodálatos imádság! Csodálatos az egyszerűsége és a mélysége.” Így beszélt Szent II. János Pál (1920–2005) alig két héttel 1978. októberi megválasztása után. Jelmondata, a Totus Tuus – „Egészen a tiéd” – a Máriának való önátadását fejezte ki. Miután 1981. május 13-án, a Fatimai Boldogasszony ünnepén rálőttek a Szent Péter téren, az ő oltalmának tulajdonította, hogy életben maradt.
2002. október 16-án kiadta a Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli levelet, és meghirdette a rózsafüzér évét. Ebben öt új titkot javasolt, a világosság titkait, Krisztus nyilvános életéből: keresztségét a Jordánban, a kánai menyegzőt, Isten országának meghirdetését, a színeváltozást és az Eucharisztia alapítását. Azt ajánlotta, hogy csütörtökönként imádkozzuk őket.
A levél a rózsafüzért „az evangélium összefoglalásának” nevezi, és Krisztus arca szemlélésének útjaként mutatja be, az ő Anyja társaságában. Az új titkokat javaslatként, nem kötelezettségként kínálta, hogy kitöltsék a Krisztus rejtett gyermekkora és szenvedése közötti űrt. János Pál a lassú imádkozásra is bátorított: a titok megnevezésére, esetleg egy rövid szentírási szakasz felolvasására, és csendes szünetre a Miatyánk előtt.